Komoly feszültség alakult ki a Strategy (korábban MicroStrategy) körül, miután Michael Saylor, az alapító és elnök, módosította a cég korábbi részvényesi ígéreteit. A közösségben eddig hűséges és hangos támogatóként ismert Josh Mandell – több mint 140 ezer követővel az X platformon – eladta MSTR részvényeit, és nyilvánosan hazugsággal vádolta Saylort.
A vita gyökere: a híres 96. dia
A cég július 31-i eredménybeszámolójában Saylor egyértelműen jelezte: nem fognak hígítást (új részvénykibocsátást) végrehajtani, amíg a cég mNAV-ja (az Enterprise Value és a Bitcoin-tartalék közötti prémium) 1 és 2,5 között mozog, kivéve kamat- és osztalékfizetés céljából.
Most azonban a vezetőség egy új kitételt adott hozzá: hígítást akkor is végrehajthatnak, ha „az a vállalat számára előnyösnek bizonyul”. Ez a homályos megfogalmazás sok befektető szemében teljes ellentmondás a korábbi ígéreteknek.
Mit jelent az mNAV?
Az mNAV (multiple-to-Net Asset Value) mutató azt jelzi, mennyivel értékelik többre a befektetők a Strategy teljes vállalati értékét a tényleges Bitcoin-tartalékánál. Jelenleg a cég 71,4 milliárd dollárnyi BTC-t birtokol, és az Enterprise Value ennek kb. 1,55-szöröse. Bár ez jelentős prémium, november óta megfeleződött, ami sok részvényest aggaszt.
A közösség csalódása
Mandell, aki korábban pontosan megjósolta a Bitcoin 84 ezer dolláros árfolyamát, és így nagy tekintélyt szerzett a kriptós közösségben, most csalódottan jelentette be: „Saylor megszegte az ígéretét.” Több más ismert influencer és befektető – köztük a Darkside nevű X Spaces-szakértő és a Parrot Capital – szintén nyilvánosan elhatárolódott a cégtől.
Mandell így fogalmazott: „Saylor azt mondta, nem fog eladni, aztán mégis megtette. Soha többé nem fogom támogatni azt, amit ez az ember tesz.”
Mi következhet?
A közösség reakciói jól mutatják, mennyire érzékeny téma a részvényesi bizalom a kriptós vállalatoknál. A Strategy továbbra is a világ legismertebb Bitcoin-treasury cége, de a mostani kommunikációs fordulat súlyosan rontotta a befektetők hitét a vezetésben.
A legnagyobb kérdés most az, hogy az intézményi és retail befektetők tömegesen követik-e Mandell példáját, vagy Saylor meg tudja-e győzni a piacot arról, hogy a változtatás hosszú távon a vállalat érdekeit szolgálja.
