A játékelmélet szerepe a nemzetállamok Bitcoin-adoptációjában
Az elmúlt hónapban a Bitcoin új csúcsra, 108 000 dollárra emelkedett. A háttérben az a spekuláció áll, hogy az Egyesült Államok stratégiai tartalékként kezdi el felhalmozni a digitális eszközt Donald Trump elnöksége alatt.
Miért építhet egy ország állami Bitcoin tartalékot?
A Bitcoin támogatói szerint az Egyesült Államoknak komoly előnye származhat abból, ha elsőként fogadja el a kriptovalutát hivatalos tartalékként. Az új technológiáknál az elsőként lépők mindig a legnagyobb hasznot húzzák. Ha az USA elkezdi tartalékolni a Bitcoint, más országok kénytelenek lesznek követni.
Erre már láttunk példát a BlackRock esetében: az általuk indított Bitcoin ETF hét hét alatt elérte a 10 milliárd dolláros kezelési vagyont, és ma már a legértékesebb ETF az utóbbi négy évben indult 1800 alap közül. A BlackRock korai lépése megnyitotta az utat a pénzügyi intézmények számára – ugyanez megtörténhet országos szinten is.
A játékelméleti megközelítés
Satoshi Nakamoto már 2009-ben megfogalmazta ezt a gondolatot:
„Érdemes lehet beszerezni belőle néhányat, hátha elterjed. Ha elég sokan gondolkodnak így, az önbeteljesítő jóslattá válik.” Ez a játékelméletben egy „koordinációs játék”.
A szereplőknek két lehetőségük van: vagy elfogadják a Bitcoint, vagy figyelmen kívül hagyják. Ha feltételezzük, hogy az eszköz értéke tovább növekszik, az egyetlen racionális döntés a vásárlás. Aki kimarad, versenyhátrányba kerül.
Mivel az egyéni és intézményi adoptáció már lezajlott, most a nemzetállamok következnek. A játék már elindult.
