Egyre többen használják a mesterséges intelligenciát pénzügyi döntésekhez, a kriptovilágban pedig különösen gyorsan terjednek az AI-alapú kereskedési botok. Reddit-hőstől a Wall Street-i elemzőkig sokan próbálják ki, milyen eredményeket hoz egy AI-tanácsadó a tőzsdén. De vajon biztonságos ez? És mit kell tudni, mielőtt valaki tényleg rábízná a pénzét egy chatbotra?
Hogyan kezdődött?
Egy 17 éves oklahomai diák, Nathan Smith néhány hete indította el saját kereskedési kísérletét: ChatGPT segítségével választott ki mikrokapitalizációjú részvényeket, és 23,8%-os hozamot ért el mindössze egy hónap alatt – miközben a piac (Russell 2000 index) csak 3,9%-ot nőtt ugyanebben az időszakban. Az internet népe természetesen azonnal felkapta az esetet, és rengetegen kezdtek el hasonló próbálkozásokba.
Fontos azonban kiemelni: Nathan nyilvánosan dokumentálta a folyamatot, minden beállítását megosztotta a GitHubon. Más vírusos sikertörténetek – például amikor valaki azt állította, hogy 18 sikeres AI-tranzakciója volt egymás után – nem tettek közzé semmilyen bizonyítékot.
A profik sem maradnak ki
Nemcsak hobbitraderek kísérleteznek AI-megoldásokkal, hanem olyan nagy nevek is, mint a JPMorgan, a Goldman Sachs vagy a Bridgewater. Ezek a vállalatok saját belső AI-platformokat fejlesztenek, amelyek segítenek beszédeket értelmezni, tőzsdei jelentéseket összefoglalni, vagy tematikus befektetési kosarakat összeállítani. Az eredmények ígéretesek, de még itt sem mernek az AI-re hagyatkozni önálló kereskedési döntésekben.
Miben jó az AI – és miben nem?
Az eddigi tapasztalatok alapján a mesterséges intelligencia inkább fundamentális elemzésben (cégek elemzése, hírek összegzése, szektorok megértése) segít, mintsem technikai elemzésben (grafikonok, trendek). Az olyan eszközök, mint a ChatGPT, jól használhatók hírek értelmezésére vagy hosszú jelentések összegzésére, de nem lehet tőlük elvárni, hogy megbízhatóan megmondják, mikor vegyünk vagy adjunk el valamit.
A generatív AI (mint a ChatGPT) nem számokra van optimalizálva – a legnagyobb áttöréseket a nyelvi modellek hozták. Épp ezért, amikor konkrét árfolyam-előrejelzést kérünk tőlük, gyakran csak „okosnak hangzó” tippelést kapunk – megalapozott döntések helyett.
Milyen kockázatokkal jár az AI-kereskedés?
- Túlzott bizalom: Az AI modellek meggyőzőek tudnak lenni, még akkor is, ha tévednek. Mivel nem mindig lehet visszakövetni, miért adott egy adott választ, nehéz kiszűrni a hibákat.
- Hallucinációk: Az AI hajlamos “kitalálni” dolgokat, főleg ha hiányos adatokból dolgozik. Ez különösen veszélyes lehet pénzügyi döntéseknél.
- Modelkockázat: Az AI rosszul értelmezhet kulcsszavakat, makrogazdasági kifejezéseket vagy piaci összefüggéseket – ami hamis jeleket eredményez.
- Hiányzó emberi ítélőképesség: Egy jól működő befektetési stratégia nemcsak adatokon múlik – kell hozzá tapasztalat, intuíció és alkalmazkodóképesség is.
Hogyan használjuk biztonságosan?
- Soha ne fektess valódi pénzt AI-alapú stratégiába anélkül, hogy előtte hosszasan tesztelted volna!
- Használj szimulációkat, demószámlákat, vagy minimális tőkét a kezdeti próbálkozásokhoz.
- Mindig ellenőrizd az AI által adott válaszokat, különösen ha fundamentális elemzésről vagy befektetési ajánlásról van szó.
- Kérd ki más szakértők véleményét, és kombináld az AI-t saját elemzéseiddel.
- Revoke hozzáférések: ha AI-t csatlakoztatsz pénzügyi szolgáltatásokhoz vagy API-khoz, gondosan kezeld az engedélyeket és a hozzáféréseket.
A jövő: asszisztens, nem tanácsadó
A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy az AI jelenleg inkább segítő szerepet tud betölteni: gyorsan elemez, rendszerez, ötleteket ad. De önálló portfóliómenedzserként még messze nem elég megbízható. Az a veszély, hogy a „túl jól hangzó” eredményeken felbuzdulva egyesek vakon bíznak az AI-ban, valódi pénzügyi katasztrófához vezethet.
Az AI lehet egy szuper erőforrás – ha tudjuk, hogyan használjuk.
