Az Egyesült Államok egyik legnagyobb kripto-Ponzi ügyében meglepően enyhe ítélet született. Két észt állampolgár, Sergei Potapenko és Ivan Turõgin, a hírhedt HashFlare felhőbányászati szolgáltatás alapítói, mindössze 16 hónap börtönt kaptak – pont annyit, amennyit előzetes letartóztatásban már letöltöttek.
A bíróság emellett fejenként 25 000 dollár pénzbírságot és 360 óra közösségi munkát szabott ki, valamint elrendelte több mint 450 millió dollárnyi vagyon elkobzását a károsultak kártalanítására. Az ügyészség eredetileg tíz év börtönt kért, és fontolgatja a fellebbezést.
A „felhőbányászat” kirakata
A HashFlare 2015 és 2019 között világszerte több százezer befektetőt csábított kriptobányászati szerződésekkel. A cég azt ígérte, hogy a vásárlók részesednek a blokklánc-hálózatok validálásából származó profitból. A valóság azonban egészen más volt.
A bírósági iratok szerint az online felületen mutatott bányászati adatok hamisak voltak, a géppark pedig a hirdetett teljesítmény kevesebb mint 1%-át tudta produkálni. Vagyis a szerződések mögött nem állt valódi, megfelelő kapacitású bányászati tevékenység.
Amikor a befektetők kifizetést kértek, a tulajdonosok gyakran húzták az időt, vagy egyszerűen újonnan vásárolt kriptót adtak nekik, nem pedig valódi bányászati bevételt. Közben luxusingatlanokra, drága autókra, ékszerekre és magánrepülős utazásokra költötték a pénzt.
A Polybius Bank és az ICO-s mellékszál
A csalás nem állt meg a HashFlare-nél. Potapenko és Turõgin létrehozta a Polybius Bank nevű, fiktív „virtuális kriptobankot” is, amely 2017-ben egy ICO (Initial Coin Offering) során 25 millió dollárt gyűjtött össze. A bank azonban soha nem működött valódi pénzintézetként.
Miért csalás a legtöbb „cloud mining”?
A HashFlare-eset jól példázza, miért tartják a szakértők a felhőbányászatot kockázatosnak – és gyakran átverésnek. Elvileg a cloud mining lényege, hogy a felhasználó távoli szerverek bányászkapacitását bérli, anélkül, hogy saját gépet üzemeltetne. A gyakorlatban viszont:
- Nincs átláthatóság – A befektetők nem látják, valóban működik-e a hirdetett bányászkapacitás.
- Túlzó ígéretek – Gyakoriak a garantált, irreálisan magas hozamok, amelyek a valós piaci környezetben nem tarthatók.
- Ponzi-jelleg – A kifizetések sokszor új belépők pénzéből történnek, nem a bányászatból származó bevételekből.
A legtöbb valóban nyereséges bányászati művelet saját tulajdonú infrastruktúrán zajlik, ipari méretekben. Az online „bérelhető” kapacitások jelentős része vagy nem létezik, vagy messze nem termel annyit, amennyit ígérnek.
Az ítélet és a nemzetközi visszhang
A két férfit 2023-ban tartóztatták le Észtországban, majd hosszú jogi procedúra után adták ki őket az Egyesült Államoknak. 2024 februárjában bűnösnek vallották magukat elektronikus csalásra irányuló összeesküvésben, és beleegyeztek, hogy több mint 400 millió dollárnyi vagyont visszaadnak.
A 16 hónapos büntetés azonban szembemegy az utóbbi években megszokott, egyre szigorúbb kriptocsalási ítéletekkel. Összehasonlításképp:
- Nicholas Truglia 12 évet kapott egy 22 millió dolláros SIM-swap csalásért.
- Shane Moore 30 hónapot kapott egy 900 ezer dolláros bányászati átverésért – ez arányosan sokkal kisebb összeg, mint a HashFlare-é.
- Dwayne Golden 8 évet kapott egy 40 millió dolláros Ponzi-ügyben.
A HashFlare-ítélet ezért sokakban felveti a kérdést: vajon az együttműködésük, a vagyonelkobzás, vagy valamilyen más tényező okozta-e a meglepő enyhítést?
Mit tanulhat ebből egy átlagos befektető?
- Kerüld a garantált hozamot ígérő bányászati programokat. Ha valami túl jól hangzik, hogy igaz legyen, valószínűleg nem is az.
- Nézd meg, van-e bizonyítható, működő infrastruktúra. Független, auditált adatok nélkül a „hashrate” és „profit” számok értéktelenek.
- Tudd, hogy a bányászat ma már ipari verseny. A komoly nyereséghez nagy kapacitás, olcsó energia és hosszú távú stratégia kell – ezeket nem adják oda pár dollárért „bérbe”.
A HashFlare-eset egyszerre tanmese és figyelmeztetés. A kriptoszektor gyorsan fejlődik, de ezzel együtt teret ad a kifinomult csalásoknak is. A felhőbányászat vonzóan egyszerű lehetőségnek tűnik, de sokszor csak egy modern Ponzi-rendszer. A befektetőknek ezért minden ígéret mögé alaposan be kell nézniük – különben könnyen lehet, hogy egy „digitális aranybánya” helyett csak füstöt és tükröket találnak.
