Komoly botrányba keveredett a floridai székhelyű RealT nevű kriptós startup, amely azzal vált ismertté, hogy tokenizált ingatlanbefektetéseket kínált – vagyis blokklánc-alapú részvényeket adott el valódi házak után. A probléma csak az, hogy a lakóingatlanok egy részét soha nem vásárolták meg.
A vállalat 39 detroiti ház után kínált tokeneket befektetőknek, akik így bérleti díjbevétel reményében fektettek be. A hatóságok szerint azonban ezek az ingatlanok soha nem kerültek a cég tulajdonába, noha a RealT több mint 2,7 millió dollárt gyűjtött össze olyan házakra, amelyeknek összesített piaci értéke csupán 1,1 millió dollár körül volt.
A detroiti önkormányzat hivatalosan is pert indított, és több mint 400 ingatlannal kapcsolatos adó- és építési előírások megsértésére hivatkozik. Bár a RealT valóban birtokol néhány száz házat a városban, a gyanús ügyletek azt a benyomást keltik, hogy a cég már a vásárlás előtt pénzt kért el az ingatlanok után, sőt, olyan házakat is „tokenizált”, amelyeket soha nem tudott volna jogszerűen megszerezni.
A befektetőknek azt ígérték, hogy passzív jövedelemhez jutnak a bérbe adott lakások után, de sok ház valójában elhagyatott, romos állapotban van, vagy szigorú bérleti szabályozás alatt áll, ami lehetetlenné teszi a stabil bevételt.
A kritikusok szerint ez az eset újabb figyelmeztetés arra, hogy a való világ eszközeinek tokenizálása (RWA) – legyen szó ingatlanokról vagy más vagyonról – nagy átláthatóságot és szakmai hátteret igényel, amit sok kriptós startup nem tud biztosítani. Egyesek már Ponzi-jellegű működést is emlegetnek, ahol a „hozamokat” valójában új befektetők pénzéből fizetik, nem pedig tényleges bérbeadásból.
A RealT ügye valószínűleg tovább növeli a szabályozói figyelmet a tokenizált ingatlanpiac iránt. Az viszont biztos: a kriptó és az ingatlan világa nem házasítható össze felelősségteljes jogi és pénzügyi háttér nélkül.
