23andMe felvásárlója a blokkáncon rögzítené a genetikai adatokat. Mi sülhet el rosszul?
A DNS-tesztekkel foglalkozó 23andMe nemrég bejelentette, hogy csődöt jelent, ami sokakat aggodalommal töltött el az évek során általa összegyűjtött több mint 15 millió ember genetikai adatainak sorsa miatt.
Egy váratlan fordulattal a Sei Network nevű blokkláncalapítottságú projekt bejelentette, hogy meg akarja vásárolni a 23andMe-t, azzal az ígérettel, hogy a felhasználók visszakaphatják az irányítást genetikai adataik felett. Az elképzelés szerint a Sei blokkláncán keresztül az emberek maguk dönthenének arról, hogy kivel osztják meg adataikat, sőt, esetleg pénzt is kereshetnének vele.
A decentralizált tudomány nagy dobása vagy újabb hókuszpókusz?
A Sei Foundation úgy írta le ezt a kezdeményezést, mint “a legbátrabb DeSci (decentralizált tudomány) projekt”. Az alapítók szerint a DNS-adatok decentralizálása biztonsági kérdés is, hiszen a 23andMe csődje után ezek az érzékeny információk olyan kezekbe kerülhetnek, akik nem feltétlenül tisztelik az átláthatóság és az adatvédelem elveit.
A Sei egy gyors, alacsony költségű Layer 1 blokklánc, amelyet főleg pénzügyi alkalmazásokhoz és NFT-khez terveztek. Az alapítók szerint részletes titkosítási megoldásokat dolgoznának ki, amelyekkel a felhasználók teljes kontrollt kaphatnának genetikai adataik felett.
A valóság: technológiai és jogi akadályok
A szakértők azonban szkeptikusak. Ahmed Banafa, a San Jose Állami Egyetem professzora szerint a DNS-adatok blokkláncon történő tárolása technikai kihívásokat vet fel. Egy ember genetikai kódja hatalmas adatmennyiséget jelent, amit egy blokklánc egyszerűen nem tud hatékonyan kezelni. Az egyik megoldás az lehet, hogy maga a DNS-adat nem a blokkláncon lenne, hanem csak a titkosításához szükséges kulcsokat tárolnák ott.
A jogi kérdések is komoly akadályt jelenthetnek. A genetikai adatok szigorú védelem alatt állnak olyan törvények és szabályozások értelmében, mint a HIPAA és a Kaliforniai Fogyasztói Adatvédelmi Törvény (CCPA). Ráadásul a 23andMe csődje után több amerikai főügyész figyelmeztetést adott ki arról, hogy a fogyasztóknak joguk van kérni adataik törlését.
Valós lehetőség vagy csak marketing?
A blokklánc-alapú adatszuverenitás ígérete csábító lehet, de a gyakorlatban sok kérdés merül fel: Valóban biztonságos lesz a rendszer? Milyen garanciákat kapnak a felhasználók arra, hogy adataikat nem adják el más cégeknek? Az eddigi tapasztalatok alapján az ilyen nagyszabású blokkláncos kezdeményezések gyakran elmaradnak az ígéretekhez képest.
A Sei token ára az akvizíciós bejelentés óta 18%-kal esett, ami arra utal, hogy a piac egyelőre nem osztja a projekt optimizmusát. Idővel kiderül, hogy ez egy valós forradalom a genetikai adatok világában, vagy csupán újabb blokkláncos hókuszpókusz.
